Mobil eszközök alkalmazása munkahelyi monitorozásra és veszélykommunikációra
A mobil, viselhető eszközök számtalan, a munkahelyi egészség és biztonság javítására is alkalmazható megoldást kínálnak. Folyamatos és intenzív a fejlődés, és már meglévő eszközök – pl. mérőrendszerek, épületautomatizálás, mobil távközlési eszközök – is tartalmaznak – pl. munkakörnyezeti, fiziológiai, biológia, kémiai vagy mozgásfelismerésen alapuló – adatgyűjtő / monitor funkciókat. Ezekkel lehetőség lehet a személyes expozíció, igénybevétel mérésére; személyre vagy személyek egy meghatározott körére vonatkozóan a terhelési-igénybevételi értékek monitorozására; pillanatnyi kockázati értékek előrejelzésére; ezen alapuló intézkedések meghozatalára és kommunikációjára.
A kialakuló eszközrendszer elterjedéséhez integrált megoldásra és annak a helyzetből adódóan a biztonságkritikus alkalmazhatóságának igazolására is szükség van.
Vezérlőtermi operátorok megbízhatóságának fokozása adaptív tevékenységtervezéssel
Az automatizálás, a kiterjedt rendszerek integrált felügyeleti rendszerei kiterjesztik és átértékelik a vezérlőterem és a vezérlőtermi operátorokról alkotott képet. Állandó azonban a változásban az, hogy ismétlődően fordulnak elő kisebb-nagyobb jelentőségű biztonságkritikus események, balesetek, katasztrófák, és ezekben gyökér-okként gyakran az emberi tényezőt azonosítják.
Az történelmi múltra visszatekintő emberi megbízhatóság kutatások elsöprő többsége valós vagy bekövetkezhető katasztrófák elemzéséből kiindulva, a feltételek, védelmek, cselekedetek mentén az emberi hibázással foglalkozik.
Régóta foglalkoztatja a mérnököket, hogy mit lehet a humán operátorra bízni, és mit kell az informatikának elvégeznie. Kiterjedt fejlesztési terület a funkciófelosztás dinamizálása, különböző adaptív megoldások alkalmazása, elsősorban a kritikus események körüli időszakra összpontosítva, a biztonság fokozása érdekében.
A vezérlőtermi operátorok tevékenysége igen eltérő is lehet, de valójában csak a munkaidő elenyésző arányában foglalkoznak kritikus eseményekkel. Az idő nagy részét tervezett - pl. karbantartási, teszt, fejlesztés – feladatokkal, további kiegészítő tevékenységekkel – pl. adminisztráció, tréning, szervezés – és rekreációval töltik. A tevékenység, az időfelhasználás sok körülménytől függ, pl. a hét napjától, műszaktól, a vezérelt rendszer teljesítmény követelményétől, környezeti viszonyoktól és a személyes és pillanatnyi tulajdonságoktól.
A kutatási terület célja integrált megközelítésben vizsgálni a teljes műszakra vonatkozó tevékenységoptimalizálás lehetőségeit. A kutatás során meghatároznunk metrikát a teljes műszakban teljesítés jellemzésére, feltárjuk a mérhető és megfigyelhető változókat – folyamat-, szituációs- és operátorváltozók -, és azonosítjuk a beavatkozási lehetőségeket, pl. feladatütemezés, operátor állapotfelmérés, funkció újrafelosztás.
Szervezeti indikátorok biztonság orientált alkalmazása
Az érvényes szabályozás ellenére Magyarországon csak elenyésző arányban történik meg a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése. Ennek hatására nincs világos képünk a munkavédelmi rendszer teljesítményére, nincs lehetőség az intézkedések megalapozására, eredmények követésére, és nem szolgáltatunk hiteles adatokat nemzetközi adatgyűjtésekhez.
Hazánkban is működnek biztonságirányítási rendszerek, melyeknek szerves részét képezi az események bejelentése, elemzése, összegzése, és ami a legfontosabb, a tapasztalatok alapján a megalapozott helyesbítő intézkedések meghozatala.
A fejlettebb vállalatok gyakorlatában az események száma elérve a zéró baleseti cél gyakorlatban megvalósítható szintjét már annyira alacsony, hogy nem alkalmas az időbeli változások jellemzésére. Ebben a helyzetben a munkavédelmi tevékenység pozitív teljesítménymutatói kerülnek előtérbe, például a megvalósított szemlék száma, a feltárt hiányosságok megvalósítási aránya adott időn belül, a biztonsági képzések teljessége stb.
Fejlett biztonsági kultúrájú szervezetekben az integrált biztonsági felmérés / kockázatelemzés a szervezet működésével összefüggő összes veszélyforrásra kiterjed. A munkavédelmi kockázatértékelés az integrált kockázati kép egy nézetévé válik, így a munkavédelmi intézkedések a szervezeti alapműködés részei lehetnek.
A biztonsági tevékenységet a szervezet teljesítménymutatói határozzák meg, így lehetőség van ezek felhasználásával a biztonsági / munkavédelmi helyzet előjelzésére, így megelőző intézkedések meghozatalára.
Szervezeti hálózatok integrált biztonságmenedzsmentje
Az építőiparban meghatározó módon, és gyakran más ágazatokban is gyakori, hogy a célok elérése alvállalkozói láncok működésének eredménye. A nehézségek látványos megjelenési formája a balesetek vagy ellenőrzések során a felelős (foglalkoztató) azonosítása.
Gyakori a szervezetek horizontális együttműködése, vagy hasonló szervezetekben azonos feladatok (jogszabály által megkövetelt) azonos módon történő megoldása. Például a közműtársulásokban is az azonos főtevékenység hasonló munkavédelmi tartalmat követel.
A legújabb kutatások szerint a nagyobb vállalatok munkavédelmi érettsége jelentősen magasabb a kisebb vállalkozásoknál. Ennek magyarázata lehet, hogy a nagyobb szervezetben ténylegesen előfordulnak munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések, így a kockázat nem csak elméletben van jelen, hanem a mindennapok része, a veszteség tényleges költség és hiányzás, a haláleset nem statisztikai adat vagy újsághír, hanem konkrét személy elvesztése.
A nagyobb szervezetek saját, professzionális munkavédelmi szervezetet működtethetnek, folyamatosan élnek meg eseményeket, és tanulhatnak ezekből.
A nemzetközi gyakorlatban arra is találunk példát, hogy területi vagy ágazati alapon szerveződően kisvállalkozások is működtetnek közösösen munkavédelmi szervezetet, vagy munkavédelmi képviselői rendszert. Mivel Magyarországon kiemelkedően magas a KKV-k aránya, a hazai munkavédelmi állapot fejlődésének egy módja lehet KKV hálózatok közös munkavédelmi tevékenysége.
Esések megelőzése
A botlások, elesések, leesések vezető munkabaleseti okok.
Az elcsúszás, az elesés és a botlás a leggyakoribb munkabaleseti ok, melynek egyik közvetlen kiváltó tényezője a padozat burkolata. A szükséges intézkedés meghatározásához a különböző burkolatjellemzők strukturált leírása, illetve a kockázati szint kvantitatív meghatározása adhat támpontot. A kutatási téma kiterjed a padlóburkolati jellemzők azonosítására és leírására, a felületi minőséget befolyásoló tényezőkre, a járhatóságot befolyásoló egyéb tényezőkre, illetve ezek hatására az elesés, botlás és elcsúszás kockázatára.
A felületi érdesség és hullámosság vizsgálati módszerek alkalmazási lehetőségének megállapítása munkahelyi helyváltoztatás során. Olyan rendszer kidolgozása, mely lehetővé teszi az elcsúszás, az elesés és a botlás kvantitatív kockázatértékelését, és ezek alapján az optimális intézkedés meghatározását.
Munkával összefüggő váz-izomrendszeri megbetegedések kockázatbecslése
A legújabb európai kutatások is bizonyítják, hogy a váz-izomrendszeri - azaz hát, nyak és felső végtagi - megbetegedések továbbra is meghatározó egészségi és költség problémát jelentenek, és jelentőségük növekvőben van. Ezt jelzi az is, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel összefüggésben az európai vállalatoknál a váz- és izomrendszeri megbetegedések három legtöbb aggodalmat okozó tényező között szerepelnek.
A fizikai terhelés hatására kialakuló váz- és izomrendszeri megbetegedések jelentőségüknél fogva a nemzetközi szakmai érdeklődés középpontjában van. Az Európai Uniós célkitűzésnek megfelelően a tudományos kutatás prioritásainak fel kell ölelnie a pszicho-szociális problémákat, a váz-izomrendszeri megbetegedéseket, az egészségvédelmet és a biztonságot, a különböző tényezők együttes jelenlétéhez (pl. munkaszervezés és a munkahelyek tervezése, ergonómia, fizikai és kémiai expozíció) kockázatok és kapcsolódó lehetséges kockázatokat. A WHO prioritásai közt szintén szerepel a munkából származó váz- és izomrendszeri megbetegedések visszaszorítása
A kutatás során eddig kidolgoztuk és közzétettük az Összetett Ergonómiai Kockázatbecslést. Jelenleg ennek továbbfejlesztésén dolgozunk, a következő területeken:
- ágazat- vagy tevékenység-specifikus értékelő lapok kidolgozása,
- a módszer technikai fejlesztése, pl. virtuális valóság megoldásokkal,
- a különböző kockázati tényezők együttes hatásainak kockázatbecslése,
- a közvetlen kockázati tényezők monitorja / műszeres mérése.
Fizikai munkavégzésből adódó terhelés értékelési és csökkentési lehetőségei
A folyamatos erőfeszítések ellenére jelenleg is kimagasló a munkához kacsolódó halmozódó mozgásszervi sérülések, megbetegedések aránya. A kedvezőtlen körülmények között végzett, kellemetlen testtartással, nagy ismétlődési számmal járó erőkifejtés egyaránt megjelenik a kézi anyagmozgatási, az összeszerelés és számítógépes munkavégzésben. A terhelés-igénybevétel értékelésére szolgáló módszerek nemzetközi szinten már rendelkezésre állnak, azonban a hazai gyakorlatban még jellemzően a régi szemléletű, “20 kg nőknél, 50 kg férfiaknál” megközelítés él.
A kutatási irány célja
- a terhelés-igénybevétel értékelésére alkalmazható módszerek adaptálása és fejlesztése,
- műszeres mérési lehetőség megvalósítása,
- műszaki megoldások kidolgozása a terhelés csökkentésére,
- a kidolgozott megoldások alkalmasságának vizsgálata.
Az alkalmazott kutatás részeként laboratórium kijelölt munkahelyek ergonómiai – munkabiztonsági értékelését is elkészíti. Szükség esetén az Intézetben gépészeti megoldásokat dolgozunk ki, és lehetőség van a prototípusok elkészítésére és tesztelésére is.
Önálló témaként egy olyan moduláris munkaállomás fejlesztése indul, melynél az elemek kialakítása olyan munkahelyek összeállítását teszi lehetővé, melynél az alkatrészek elrendezése fokozottan illeszkedik az ott dolgozók testi adottságaihoz.
Ennél a kutatási iránynál elsősorban anyagmozgatáshoz illetve munkahelyek kialakításához kötődő alkalmazott kutatási témákra számítunk.
Termékhasználat (Usability) értékelés
A termékfejlesztés és eszközbeszerzés során egyaránt alapvető az adott termék ergonómiai minőségének meghatározása. Annak azonosítása, hogy a termék egyes életciklusában (gyártás, használat, karbantartás, szétszerelés stb.) az érintett személyek (felhasználók, dolgozók) számára a termék mely jellemzői fontosak, és ezen jellemzők milyen szintet képviselnek. A gyakorlatban sokszor ezeket az értékeléseket néhány szakértő maga elkészíti, vagy kiválasztottak egyedi vagy csoportos megkérdezésére alapozva határozzák meg, annak ellenére, hogy megalapozottabb értékeléshez is lehetőség nyílna a rendelkezésre álló módszertan felhasználásával. A termékhasználati értékelésnél kijelölt feladatsor végrehajtása köré épül a vizsgálat, és különböző objektív és szubjektív mutatók alapján történik az ergonómiai minőség meghatározása.
A kutatási irány célja:
- kijelölt termékcsoportok ergonómiai minőségi kritériumainak meghatározása,
- a munkabiztonságot veszélyeztető tényezők azonosítása,
- összehasonlító elemzések készítése azonos kategóriájú termékek közt, legjobb változat kiválasztása,
- termékfejlesztés során a különböző termékkoncepciók, modellek összehasonlító értékelése,
- termékfejlesztés során a fejlesztés eredményességének ellenőrzése a használhatósági követelményeknek való megfelelés alapján.
A felszerelés lehetővé teszi a vizsgálatok elvégzését laboratóriumi és terepkörülmények közt egyaránt. Vizsgálatba vonhatók pl. munkaeszközök, háztartási cikkek, biztonságtechnikai és távközlési eszközök, gyógyászati és orvostechnikai eszközök.
Ennél az iránynál az alkalmazott kutatás elsősorban nagyszámú, a termelékenységet jelentősen befolyásoló eszköz kiválasztási módszerénél és kiválasztásánál, illetve kezelhetőségre kihegyezett termékek fejlesztésénél jelenik meg.