Kutatók Éjszakája 2018: Bemutatkoznak a programok és az előadók 6.

Nem minden fekete vagy fehér, avagy betekintés a fuzzy logika világába.

A mérnöki világgal kapcsolatban általában a precizitás, a szigorú szabályok és a számszerű leírás jut eszünkbe. Az emberi gondolkodás azonban nem ilyen, és számos olyan feladat létezik, ami nem oldható meg ilyen módon. Nem mindig tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy valami jó vagy rossz, igaz vagy hamis. Hogyan tudjuk ezt a megközelítést beépíteni a szigorú mérnöki rendszerekbe? Hogyan válhat előnnyé a bizonytalanság?

Bemutatkoznak az előadók:

Tóthné Dr. Laufer Edit, egyetemi docens

az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnika Karán a Mechatronikai és Járműtechnikai Intézetének oktatója. Kutatási területe a fuzzy következtetési rendszerekhez kapcsolódik, ezért számos ehhez kapcsolódó pályázatban vett részt, valamint 2014-ben ezen a területen szerzett PhD fokozatot.

Neurohr Zsolt Barnabás, másodéves mechatronikai mérnök szakos hallgató

2018. szeptemberétől az Új Nemzeti Kiválóság Programhoz kapcsolódóan azt vizsgálja, hogyan alkalmazhatók a lágy számítási módszerek a képfeldolgozásban.

Sinan Kocak, doktorandusz hallgató

2017. szeptemberében kezdte meg doktori tanulmányait az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskolájában, kutatási témája: Fuzzy szabálybázisú kockázatbecslési eljárások

 

Mini-interjú Neurohr Zsolt Barnabással:

- Milyen tanulmányokat folytatsz a Bánkin, hogyan kapcsolódsz a Nemzeti Kiválóság programhoz?

Mechatronikai mérnöknek készülök. Jövőbeli mérnökként feladatom olyan összetett rendszerek,gépek  és robotok tervezése lesz amik emberi beavatkozás nélkül képesek lesznek bizonyos feladatok önálló megoldására. Ennek átlátásához széleskörű szaktudásra és ismeretre van szükség. A Nemzeti Kiválóság program segít hozzá,hogy az általam választott hivatásban minél több tudásra tegyek szert.

- Mi a legérdekesebb a lágy számítási módszerekben a képfeldolgozáshoz kapcsolódóan, téged mi vonzott leginkább ehhez a témához?

Az emberi agy egy nagyon összetett rendszer ami nagy sebességgel képes olyan komplex problémákat helyesen megoldani,amire a mai számítógépek nem képesek vagy ha igen az nagyon sok időt venne igénybe. Lehetőségek tárháza nyílik meg előttünk azzal ha az agyunk működését lefordítjuk a matematika nyelvére. Mára már nem lepődünk meg ha éppen az önvezető autókról olvasunk a hírekben vagy éppen azon ha telefon másik végén egy virtuális asszisztens fogad minket. A lágy számítási módszerek használata nélkül ez mind megvalósíthatatlan lenne.

- Kiknek tudnád ajánlani leginkább a programot, amelyen részt veszel?

Bárkinek aki érdeklődik a világunkat körülvevő technológiák iránt. Az olyan megoldások és fejlesztések iránt amik a jövőben meghatározó tényezők lehetnek a mindennapokban és a háztartásokban. Gondoljunk csak az önvezető autóra, az okos mosógépre vagy éppen egy háztartási robotra.  

Mini-interjú Sinan Kocakkal:

- Doktoranduszként mi jelenti a legnagyobb kihívást a tanulmányaid során?

Doktorandusz hallgatóként az a legnehezebb, hogy leggyakrabban egyedül dolgozom, nagyon kevés esetben másokkal, így végül elszigeteltnek érzem magam és egyre kevésbé motiváltnak.

- Mik a benyomásaid a Bánki Karról az elmúlt egy év során?

Már a mechatronikai mesterképzést is a Bánkin végeztem, így mint doktorandusz hallgató nem volt nehéz folytatni a tanulmányaimat a Karon, ráadásul a témavezetőmet és a diáktársaimat is már ismertem. Van egy szép irodám, asztalom és számítógépen, így minden adott, hogy a munkámra koncentrálhassak.

- Összefoglalnád néhány mondatban, hogy a kutatási témád miről szól? És hogy mi a legnehezebb a kutatással kapcsolatban?

A kutatásom alapja a fuzzy logika alkalmazása a kockázatelemzésben. Mára már rengeteg tanulmány született a temával kapcsolatban, én legfőképpen az applikacióknal használt többértekű logikai formációkat tanulmányozom. A kutatás legnehezebb része az egyes kockázatelemzésekben alkalmazott logika meghatározása, gyakran összehasonlitás által.