English
MagyarA nyár első napjaiban Olaszországba látogattam, ahol vendége lehettem dr. Okolicsányi Lajosnak, a Padovai Egyetem emeritus orvosprofesszorának. Okolicsányi tanár úr az 1956-os forradalom után menekültként érkezett Rómába, és vatikáni ösztöndíjjal került a Padovai Egyetemre. Orvosi diplomájának megszerzése után egészen nyugdíjba vonulásáig ugyanezen egyetemen dolgozott, tanított, gyakran fogadva a Magyarországról érkező medikusokat továbbképzésre, gyakorlatra. Segítségével az ősi egyetem olyan helyeit is bejárhattuk, melyeket a turisták elől elzárnak.
A Padovai Egyetemet 1222-ben alapította III. Honoriusz pápa. A Bolognai Egyetem (alapítva 1088-ban) után ez a második Európában, melyet a Katolikus Egyház hozott létre. Első tanárai Bolognából érkeztek, akik kezdetben jogot, orvostudományt, teológiát és szabad művészetet oktattak. Észak-Olaszország történelmi viharai elkerülték Padovát, így falai között az egyetemen fennállása óta folyamatosan tanulhatnak a fiatalok.
A Padovai Egyetem története aranykorának számított a XVI–XVII. század, amikor új tudományos műhelyek jöttek létre. Vezetőik közül kiemelkedik a németalföldi származású orvos, Andreas Vesalius (1514–1564), a modern bonctan megalapítója. Titkos boncterme, ahol a hallgatók több emeletnyi szűk faszerkezetben állva közvetlenül ráláttak a boncasztalra, ma is megtekinthető. Vesalius De Humani Corporis Fabrica (Az emberi test felépítéséről) című könyve az első anatómiai tankönyv a világon.
Padovában tanult orvostudományt és jogtudományt Nicolaus Copernicus(1473–1543) lengyel csillagász. Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép kidolgozása, amely szerint a Föld és a többi bolygó kering a Nap, a Hold pedig a Föld körül.
A Padovai Egyetem leghíresebb tanára Galileo Galilei (1564–1642) itáliai fizikus, csillagász, matematikus és természettudós volt. Ő vezette be a természettudományok kísérleti igazolásának módszerét és a méréseket. Csillagászati távcsövét tudatosan használta az égi jelenségek és objektumok megfigyelésére. Mint ismeretes, tanítása miatt összeütközésbe került a Katolikus Egyházzal.
Galilei 1592 októberében, 28 évesen foglalta el a Padovai Egyetem professzori katedráját, ahol 1610-ig geometriát, mechanikát és csillagászatot tanított, valamint mechanikai kísérleteket és tanulmányokat folytatott. Itt építette hőmérőjét, iránytűket konstruált, és kézikönyvet is írt használatukról. 1594-ben szabadalmaztatta vízemelő gépét. 1610-ben fedezte fel a Jupiter bolygó négy legnagyobb holdját, melyek később Galilei-holdak néven lettek ismertek. Ez a felfedezése komoly érv volt a Föld központú világgal szemben.
A világ egyik legjobban elismert egyeteme a padovai. Okolicsányi professzor elmesélte, hogy ennek több oka van.
Az egyik az állandóság. A Padovai Egyetem fő épülete ma is abban a formában áll, ahogy azt az alapításakor megépítették: a négyszögletes belső udvar egyik oldalán a jogi kar, másikon az orvosi, harmadikon a teológiai helyezkedik el. A hallgatók létszámának növekedése miatt a karok kaptak ugyan újabb, korszerű épületeket, de az ősi rész megmaradt, ezekben tanácskoznak, tartják az államvizsgákat, ünnepeiket, karonkénti bontásban. Például az a szék, amelyben ülve államvizsgázott Okolicsányi professzor, évszázadok óta ott áll a tanári székek, asztalok előtt, és csak államvizsga alkalmával ülhet bele a hallgató.
A másik ok, hogy korábbi kiváló tanáraik és hallgatóik emlékeit megbecsülik. Vesalius és Galilei egyetemén egyetlen tanár sem lehet hanyag, felkészületlen vagy tartás nélküli. De ugyanez érvényes a hallgatókra is, ahol Kopernikusz és sok más híresség tanult, ott nem engedheti meg magának egyetlen diák sem, hogy ne tanuljon, vagy szégyent hozzon az egyetemére.
Mindezek tükrében jó érzéssel tölt el, hogy egyetemünk a középkorban alapított Óbudai Egyetem szellemi örökösének tekinti magát, megbecsülve az örök értékeket, a tudást és a híressé vált egykori hallgatói – például Galamb József – emlékét. Ahogyan Wass Albert is mondja: „Nézd ezt a fát. Látod a sok falevelet rajta? Mindegyiknek, még a legkisebbiknek is van mélyen lent a földben egy kis hajszálgyökerecskéje, mely élettel látja el. Ősszel lehull a levél, igaz. Minden ősszel lehull. De annak a kis hajszálgyökerecskének a jóvoltából visszatér újra minden tavasszal. Ha azonban a gyökérszál pusztul el ott a föld alatt, a levelecske nem tér vissza többé, s idő múltával elpusztul a fa is. Mert a gyökérben van az élet, érted? Aki pedig elmegy, nem viheti magával a gyökereket. S akinek nincs gyökere, az elvész.”
Dr. Legeza László
c. egyetemi docens
A Padovai Egyetem ősi udvara
Elena Cornaro Piscopia, 1678-ban elsőként egyetemi diplomát szerzett nő.
A Padovai Egyetem hallgatója volt Janus Pannonius és Báthory István
Galilei emléktáblája
Kopernikusz emléktáblája
Galilei eredeti katedrája
Az orvosi kar államvizsga terme
Vesalius titkos bonctermének makettja
Az egyetemen végzett hírességek egyik tablója
Prof. Dr. Okolicsányi Lajos az 1956-os emléktáblával.
Felirata:
„Hazánkat, szeretteinket harminc éve hagytuk el, hogy ez Alma Mater ölén szabadok lehessünk.
Ez évfordulón hálával emlékezünk mindazokra, akik akkor befogadtak, és szabad jövőt biztosítottak nekünk.
A menekült magyar diákok, 1956-1986”
TopiWork Iskolaszövetkezet -
Gyakornoki lehetőségek